Hetedik fejezet

- Azt hitted hogy szerelmi b�jitalt kell adnod nekem? - vallatta Lina hitetlenkedve Gourryt. - Hogy mer�szelt�l elvar�zsolni engem! B�ztam benned, Gourry!
Gourry csak sz�nalmasan s�hajtozott.
- Tudom. Sajn�lom Lina. Csak... - feln�zett a l�ny t�pett alakj�ra, �s tudta hogy õ sem fest sokkal szebben. - Csak te sosem vagy kedves hozz�m. Honnan tudhatn�m hogy nincs sz�ks�g b�jitalra, ha semmi m�st nem csin�lsz, csak versz �s leh�ly�zel?
Lina lehuppant a f�rfi mell� a kanap�ra, �s a karj�ra hajtotta a fej�t.
- De nem mindig vagyok ilyen, nem? Mondok �n r�lad kedves dolgokat is.
- Nekem nem. - Gourry �t akarta karolni, meggondolta, azt�n �gy d�nt�tt, nincs mit vesztenie. Megk�nnyebb�l�s�re, Lina k�zelebb h�z�dott.
- Nem?
- Nope.
Lina felh�zta a l�bait a kanap�ra �s bef�szkelte mag�t Gourry karjaiba.
- Te vagy a legjobb bar�tom, ugye tudod?
- Aha, tudom. �s te pedig az eny�m.
Egy p�r percig �lvezt�k a csendet, azt�n Gourry megk�rdezte:
- Vajon hogy boldogul Zel �s Amelia?
Lina elvigyorodott.
- Mint mi, ha Ameli�nak szerencs�je van.

Lennt, Zelgadiss szob�j�ban, Amelia �s Zel nagyon hasonl� besz�lget�st folytatott, eltekintve az �lelkez�stõl �s a "legjobb bar�t" vallom�sokt�l. Eld�nt�tt�k hogy legal�bbis bar�tok, �s Zelgadiss elismerte hogy hajland� kikutatni a lehetõs�g�t egy m�lyebb kapcsolatnak.
- De t�bb� semmi szerelmi b�jital! - tette hozz� Zel szigor�an.
- Soha t�bb�! � Zel, �gy sajn�lom!
A f�rfi megborzongott, majd sz�gyenlõsen lehajtotta a fej�t.
- Felejts�k el! - fel�llt, hogy elk�sz�nj�n, de Amelia meg�ll�totta.
- Nem adhatn�k egyetlen, pici puszit a sz�let�snapodra? - k�rdezte f�l�nken.
Zelgadiss ellenõrizte az ajkait, nem maradt-e rajta ak�r csak egy kis foltnyi r�zs is.
- H�t... v�g�l is sz�let�snapom van...
Amelia nem habozott kihaszn�lni az alkalmat, �s boldogan �rezte hogy Zel visszacs�kolta. Azt�n v�g�l sz�tv�ltak, Amelia m�gegyszer boldog sz�let�snapot k�v�nt, majd piros arc�n boldog mosollyal t�vozott.
Zelgadiss megv�rta m�g becsuk�dik az ajt�, majd:
- Igen!!!