Hatodik fejezet

- H�lye Urd! - motyogta mag�nak Skuld, a nõv�re kezemunk�j�t n�zve. - A h�lye var�zsitalai mindig, mindent �sszekutyulnak! �s az biztos hogy Urd semmit sem fog helyrehozni. Val�szin�leg azt hiszi, ez vicces. Nos, �gy tûnik r�mmarad a dolgok helyret�tele. Persze, mint mindig. - Persze r�hagyhatta volna az eg�szet Belldandyre, de Skuldnak m�r elege volt abb�l hogy mindig a nõv�rei vannak a k�zpontban. Most elj�tt az õ ideje!
- Gyer�nk! - Skuld m�ly l�legzetet vett, �s Lina m�g� osont, aki teljesen Zelgadiss k�r� tekeredett, aki viszont Gourryn l�gott, aki �gy festett mindj�rt ler�k�zza a vadonat �j ing�t. A hercegnõ megpr�b�lta fenntartani kir�lyi m�lt�s�g�t, mik�zben minden erej�vel Zelgadisst �s Lin�t pr�b�lta sz�tv�lasztani. Nem sok sikerrel.
- Gourry, seg�ts! - k�vetelte Amelia. Siker�lt el�g erõsen megragadnia Zel egyik karj�t, �s �gy tûnt, siker�lne elr�ngatnia, ha Gourry megl�ki. Azt�n Lina meg�t�tte, amitõl Belldandy karjaiba rep�lt. Amelia ler�zta mag�t az istennõrõl, felgyûrte a ruh�ja �jj�t, �s egy jobbhoroggal �llon kapta Lin�t. Lina vissza�t�tt, de Amelia elhajolt, �s gyomron v�gta ellenfel�t, illetve csak akarta, de mell��t�tt. A k�t l�ny f�lresdr�dott, �s egym�st nyomorgatta, mint k�t szumobirk�z�.
- Õ az eny�m, te boszork�ny! - vicsor�tott Lina.
- Vedd le r�la a kezed!
- Iz�... h�lgyeim! - pr�b�lt Gourry k�zbel�pni, de Zelgadiss megragadta az ing�t, h�trad�nt�tte, �s egyenesen sz�joncs�kolta Gourryt. A harcos eleresztett egy r�m�lt sikolyt �s kereszt�lhaj�totta Zelgadisst a termen, egyenesen a hatalmaspuncsost�l k�zep�be. Azt�n �klendezni kezdett.
Ek�zben Lina a gyomr�ba kapott egy magas sark� cipõt, amitõl kis v�r�s f�jdalomcsom�k�nt fetrengett a f�ld�n. Amelia m�r kezdett �r�lni, mikor Lina eleresztett egy vill�mvar�zslatot, �pp hogy elhib�zva a hercegnõ arc�t. Philionel herceg a kûzdõk k�z� g�zolt, megpr�b�lt mindenkit megnyugtatni, mik�zben felkapta a vend�geket, �s elhurcolta õket az �tb�l. Belldandy d�h�dten kereste Urdot, s k�zben majdnem �tesett Skuldon.
- Skuld, seg�ts megkeresni Urdot! - kapta fel �s r�ngatta maga ut�n a h�g�t.
- Nem! Mi van ha itt bukkan fel, am�g m�shol keress�k? - Belldandy nem tudott r�c�folni a logik�ra.
- J� �tlet. Te figyelj itt, �n pedig �tn�zem a kast�lyt. Most azt�n nagy bajban van!
- Aha!
A k�t istennõ elv�lt, Belldandy kifel� indult a b�lterembõl, Skuld pedig egyenesen a puncsost�l �s a b�josan eperszinû Zelgadiss fel� indult. �s ekkor a meglehetõsen kem�ny landol�s, �s az alkohol amit valamelyik tr�facsin�l� csemp�szett a puncsba, megt�rte Urd var�zs�t. Az eml�k, hogy megcs�kolta Gourryt megjelent elõtte, �s Zel majdnem le�klendezte az �rkezõ Skuldot.
- F�j! - Skuld sarkon fordult, �s Lina fel� vette az ir�nyt. �tt�rt a n�zõk vonal�n, egyenesen a "ringbe". C�lzott �s lecsapott a kalap�cs�val. - Nesze!
Lin�nak m�g sikkantani sem volt ideje, �s a padl�ra omlott. Amelia feldagadt szemmel pislogott a kis istennõre, azt�n f�lig v�r�s�d�tt. A fej�ke sz�tment, a haja szanasz�t �llt, a ruh�ja egyik v�lla leszakadt, de a hercegnõ k�pes volt meg�llni a saj�t l�b�n, �s hosszan k�sz�netet mondani.
Skuld azonban el�g ideges volt hogy ledorongolja.
- Megmondhattam volna, hogy ne hallgass Urd h�lye �tleteire. A b�jitalai sosem mûk�dnek!
Amelia �s Gourry egyszerre horgasztott�k le a fej�ket. Gourry feln�zett hogy valami mentegetõz�st hebegjen, mikor �szrevette az eloson� Urdot.
- Ott van! - ki�ltotta, �s ut�nairamodott, szorosan Ameli�val �s Skulddal a nyom�ban.
- Azonnal gyere vissza, Urd! - kiab�lt Skuld a nõv�re ut�n, de Urd csak intett, �s eltûnt egy f�stpamacsban.
- A fen�be! - �tkoz�dott Amelia. - H�ly�t mert csin�lni Seyruun Hercegnõj�bõl! Nem �rdekel hogy istennõ, vagy sem, ezt nem viszi el sz�razon!
Gourry elfintorodott.
- Mit vagy �gy oda! Engem megcs�kolt egy pasas!
- �, nagy �gy! - v�gott vissza Amelia. - Engem meg �sszevert a bar�tnõd! N�zd, mit mûvelt a ruh�mmal!
- Jaj, te szeg�ny! Velem folyton ezt csin�lja. - Azt�n gyorsan hozz�tette: - Kiv�ve amit a ruh�ddal mûvelt. �s nem a bar�tnõm!
- Akkor minek kellett a b�jital, mi? - Gourry elv�r�s�d�tt.
- A-ha! - szegezte az �j�t Amelia Gourry arc�ra. - Gondoltam!
Gourry f�lrecsapta a kez�t.
- Igen, �s neked mi�rt kellett a b�jital? Zelgadiss ann�lk�l is kedvel!
D�bbent pislog�s.
- Igen?
Skuld kit�rt.
- Abbahagyn�tok?!
- Nem! csattant fel egyszerre Amelia �s Gourry, �s folytatt�k a veszeked�st. Skuld �gy d�nt�tt, ezt nem b�rja tov�bb, �s a b�lterem fel� indult.
Odabent Lina feld�ltan kereste Skuldot, tenyer�ben egy hatalmas pofonnal. Megpillantot�k egym�st a terem k�t sz�l�n, �s fiatal �let�ben elõsz�r, Skuld megismerkedett az igazi f�lelemmel.
- O-�. - Jegyezte meg, �s eltûnt.
- Persze! - morgott Lina, - menek�lj csak, te kis kalap�csos kukac! - Egy k�z �rintette a v�ll�t, �s p�rd�l�sbõl �t�tt, nem foglalkozva azzal hogy kit tal�l el. Zelgadiss azonban elkapta a csukl�j�t.
- J�l vagy? - k�rdezte, mik�zben az arcsz�ne m�g mindig kiss� z�ldesnek tûnt.
Lina v�gign�zett rajta, �s majdnem megjegyezte hogy a r�zsasz�n nem �ll neki t�l j�l, de azt�n esz�be jutott õ hogy n�z ki. A ruh�ja egyik oldalon elszakadt, �s elvesztette egy cipõj�t, de m�g mindig jobban j�tt ki a harcb�l, mint Amelia.
- Jaj ne, Amelia! - akadt el a l�legzete. Most, hogy visszat�rt az esze, borzaszt�an sz�gyellte mag�t ami�rt �sszeverte a hercegnõt. - � Zel, meg kell keresnem Ameli�t, �s eln�z�st kell k�rnem tõle! Nem hiszem el hogy ez t�rt�nt! - Lina v�gign�zett a termen, �s �szrevette Ameli�t �s Gourryt, amint az ajt�ban veszekszenek. - Te is mondhatn�l valamit Gourrynak, Zel. Biztos van erre valami logikus magyar�zat... - �s ekkor jutott esz�be mit mûvelt Zelgadissal. Lina szinte lil�ra v�r�s�d�tt. - �tej��g! Zel, sajn�lom! Nem tudom mi sz�llt meg!
Zelgadiss csak legyintett.
- Szeintem mindketten valami var�zslat �ldozatai voltunk. Der�ts�k ki, rendben? - Udvariasan kivezette Lin�t a b�lterembõl, mik�zben Philionel herceg m�g mindig a vend�geket pr�b�lta lecsillap�tani. Harsogva, mint mindig.